Papp László: Anyanyelvünk ápolása

Mindíg örömmel és tanulsággal olvasom a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága által kiadott NYELVŰNK ÉS KULTÚRÁNK című folyóírat cikkeit. A 2007/2 szám külön örömet jelentett számomra, mert részletesen foglalkozott a nyugati magyarok anyanyelv oktatási kérdéseivel. Persze a nyerlvművelés ügyét az otthoniak szemszögéből is hangsúlyozták a cikkek, hiszen ahogy Balázs Géza írta a nyelv pallérozásáról szóló írásában: „nyelvi Tovább >>

Kartai Zsuzsa: A legszomorúbb barakk

Gondolkozzunk a vészforgatókönyvön: "győz" a népszavazás. Amennyiben győzelemnek nevezzük, hogy a háziorvosok elesnek a megnövekedett jövedelmüktől, a kórházak, rendelőintézetek korszerűsítésére az elkövetkezendő években se jut több, az egyetemi tanárok arcpirítóan alacsony bérük miatt továbbra is kénytelenek gazdagabb országokban munkát vállalni, egyetemeink, kollégiumaink felszereltsége, a hazai diplomáink színvonala továbbra sem éri elé az európai Tovább >>

Lipták Béla: Patrióta és Nacionalista

A hazaszeretet nem más, mint egész népünk, minden honfitársunk, - a multban élteket és a még meg nem születetteket, nyelvünket, kultúránkat, apáink hagyományait beleértve - szeretete. Más a nacionalizmus vagy sovinizmus és más a hazaszeretet. A hazaszeretet olyan, mint amit a nagypapa érez az unokái iránt, kiterjed az minden unokára, nincs annal előfeltétete. A nacionalizmus más, az az önzésböl fakadó érzelem.

Nacionalista vagy soviniszta olyan aki Tovább >>

Fülöp László: Trianonról mégegyszer

Nem kell, hogy egyezzünk a béke diktátummal; tudjunk róla, de hagyjunk fel a 80 évvel ezelőtt történt dolgok feletti meddő panaszkodással.

 

 “Nem kell beszélni róla sohasemDe mindig, mindig gondoljunk reá…”Juhász Gyula: Trianon

Megtörtént és kis országgá lettünk. Tudjunk róla és tanuljunk belőle. Nem kell, hogy egyezzünk a békekötéssel, de hagyjuk abba a 80 évvel ezelőtt történt dolgok feletti meddő panaszkodást. Ez, Tovább >>

Sztáray Zoltán: A magyar valóság nyomában

 - Bibó István emlékének-

A szentkoronával másodikos elemista koromban találkoztam először. Iskolatermünk falán Dugovics Titusz önfeláldozása és Zrínyi kirohanása között hatalmas térkép függött, rajta a bal felső sarokban angyalos címer alatt a felírás: A Magyar Szent Korona Országai, meg hogy szerkesztette Kogutowicz Manó.

Verje meg, verje meg, ha van verő Isten, Aki csak egy kicsit ósdit akar itten, Mert Tovább >>

Ady Endre idézet

Szomorú kis társadalom ez [ a magyar]. Szegény és beteg. Több: koldus és hisztériás.

A napokban olvastuk, hogy mikor Magyarországon az első klerikális lap, a Magyar Állam-má vedlett Idők tanuja megjelent volt, az egész magyar társadalom felháborodása zúgott a kis pápai áldásos papiros felé: ma már a sajtó fele reakciós szellemben dolgozza a magyar társadalmat. A haladás és pozitivizmus alapján álló protestantizmus is olyat esett a nagy reakcióban, Tovább >>

Szabó Árpád unitárius püspök: Új ég és új föld

Történelmi pillanatot élünk át az újév reggelén. Magunk mögött hagyjuk nemcsak az elmúlt évet, de közösségi és nemzeti létünk történelmének egy darabját is – mert amikor átlépünk az új esztendőbe, előttünk szélesre tárja kapuit Európa s mindaz a szellem, kultúra és érték, amit ez a kontinens jelképez és képvisel. A 21. században, amikor a világ az egymástól való kölcsönös függést egyre fokozódó jelenségként éli meg, fontosabb, mint Tovább >>

Kálmán szabolcs: 2006. karácsonyi igehirdetés

Lekció: Lukács 2:1-20.     Textus: Lukács 2:14. „Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez jóakarat.” A képzeletbeli pásztorbotommal kopogtatva (lehet a pulpituson kopogni is!) kérdem: Szabad-e bejönni a betlehemeseknek?

 

És szabad-e a komáromi Teológia nevében Isten igéjét, Jézus Krisztus születésének öröm evangéliumát hirdetnem? Bizonyára szabad, ezért vártatok, ezért Tovább >>

Éltető Lajos: Történelmi tudatunkról

 

Nem volt szándékom platóni vagy kantiánus vitát kezdeni azzal a megállapítással, hogy a magyar történelmi tudat - amennyiben még létezik - javarészt szubjektív valóságra alapozott, aminek nincsen tárgyi támasza.  Ám ebbe az irányba terelődött az eszmefuttatás. (Magánlevelezésben.)

Itt tkp. a materialista és az idealista világnézetek közti ellentétről van szó. Ez pedig legalább két gyakorlati problémát vet fel: azt, hogy Tovább >>

Éltető Lajos: Erkölcstelenségek

Sok gyarlóságunk, hibánk közül talán a legveszélyesebb, számunkra legkárosabb az intellektuális tisztességtelenség, ami a szubjektív valóság ki- ill. átalakulását lehetővé teszi.

 Ez régi kulturális hagyományunk, nemzeti kisebbrendűségi komplexusunkból eredő. A magyar romantika korában egész sohanemvolt világot varázsoltak elénkbe egyes költőink, történészeink, papjaink, nyelvészeink. Régi dicsőségbe ringattak, nagy nemzeti-faji álmokba, Tovább >>

Olvasás: 54580