Történelmünk

Papp László: Luka László - Rendhagyó életút

Egyre több visszaemlékezést, életleírást olvashatunk a világháborút, 56-ot megélt nemzedék tagjaitól ma. „Az embernek életét illetően aligha lehet hagyobb igénye, mint az, hogy ha véget ér, nyoma maradjon abban a szűkebb vagy tágabb környezetben, amely földi tartózkodásának szintere és tanúja volt" -írja Borbándi Gyula az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem 2005-ben kiadott legújabb kötetének előszavában. A Rendhagyó életút címû könyvben Sneé Péter kérdéseire válaszolva Luka László mondja el életének,vívódásainak, sikereinek történetét.
A beszélgetés során kirajzolódik Luka sorsa, egész élete. Nyomon követhetjük útját a katolikus ifjusági mozgalomtól és egyetemi éveitõl kezdve a kommunista uralom elleni szervezkedésén keresztül a börtönévekig, majd a nyugateurópai magyar diákszövetségben való szerepén át svájci orvosi és pszihiátriai munkásságáig.

Megkapó őszinteséggel vall az egyházzal való szakitásáról, első szerelmének kudarcáról, a svájci támogatóitól való elválásáról. Talán lesznek egyesek, akik megütközéssel fogadják a hite-hagyott ember hitvallását: „Nem hiszek a prófétákban, vágyszülte együgyû mesékben: eredendő bűnbeesésben, megváltásban, Istennek egyszülött fiában." A könyv végigolvasása azonban meggyőz bennünket arról, hogy nem egy kiábrándult, hanem egy szorgalmas, a közéletben aktív szerepet vállaló, tevékeny ember történtével szembesülünk.

Ami bizonyos mértékig megdöbbentő : egy intelligens ember hihetetlen naivitása. Az még érthető, ahogy gyemekfejjel egy „hadsereget" akart szervezni Hitler ellen, de amikor a Forradalom leverése után évekig még az hitte, hogy „ENSZ csapatokkal" fog visszatérni Magyarországra, igazán kiábrándító. Talán ez a magyarázata a makacs Amerika-ellenességnek, ahogy szinte még a Szovjetnél is jobban Amerikát hibáztatta a forradalom kudarcáért. Ebben persze nem volt egyedül, vele értettek egyet a „börtönösök", akikkel együtt kezdte szervezni a nyugatra került magyar diákokat. „Ekkortájt még a börtönösök kezében volt a diákszervezet vezetése. Sokunknak meggyőződése volt, hogy tulajdonkáppen az amerikaiak hagyták cserben a forradalmat"- vallotta.

Nem lehet csodálkozni azon, ha ez a mentalitás szakadást okozott az Amerikába került diáktársakkal, egyben a Diákszövetség amerikai támogatással induló szervezetét is válságba sodorta. Ebből csak az amerikai Nyíri (Várallyay) Gyula mentette ki a Diákszövetséget 1959 után, amikor a donauschingeni közgyülés őt választotta a Szabad Magyar Egyetemisták Szövetsége (UFHS) elnökévé. Sajnos Luka emlékezete ezekkel az eseményekkel kapcsolatban nem teljesen megbízható. Ezzel szemben később a genfi DIES ACADEMICUS szervezésével valóban maradandó szolgálatot tett a nyugatra került magyar értelmiségnek.

A Genfi Magyar Akadémiai Napok megalapításával a magyar és nemzetközi résztvevőknek alkalmat adott a magyar sorskérdések megvitatására. Ezek az előadás és vitaalkalmak azóta Magyarországon is megrendezésre kerülnek.

- Hülledezve ültem mellette: egyetlen ember életébe hogy fér ennyi minden . - írja az élettörténetet lejegyzõ Sneé Péter. Egy élet tele ellentmondásokkal... Magyarságszolgálat, magyar szervezkedés külföldön, ugyanakkor a gyermekek magyar nevelésének elhanyagolása. Ebből a szempontból különösen érdekes a vegyesházaságból származó utódok sorsának, problemáinak őszinte megvallása. „Kettõs kötődés, de egyben kettős idegenség" - jellemzi a helyzetet. „A fiaimtól persze szemrehányást kapok most...miért nem tudnak magyarul, miért nem tanítottam meg őket? Valóban rajtam múlott. De én nem láttam értelmét annak, hogy egy ritkán hallott, egyedül a rokoni kapcsolatokban használatos nehéz nyelv helyettesítse a fontos élő nyelveket." Szomorú diagnózisa a nyugatra „szakadt" magyar nemzedékünknek.

Érdekes, tanulságos könyv. Amerikában megrendelhető Eva M. Szabo címén: 125 Nehoiden Road, Waban, MA 02468-1927. Ára postaköltséggel együtt $ 26.

Papp László

comments powered by Disqus