Nagyvárad
Mindenkit üdvözlök!
Az mbk lista lehetőséget ad arra, hogy véleményeinket es gondolatainkat átadjuk másoknak és éppen ezért jutottam odáig hogy Nagyváradról gyűjtsek össze minél több adatot és ezt megosszam veletek. Szülővárosom csodálatos értékekkel rendelkezik ős ezekről a kincsekről szívesen beszél a nagyváradi magyar. - Diós Éva
"Ez a város Bihar vármegyének és a Tiszán innen való darab földnek metropolisa, fővárosa vala"-írja Szalárdi János. A 900 éves Nagyvárad - ma Bihar megye székhelye - a határtól csupán 8 kilométerre van. Nagyvárossá 150 éve vált.
A várost idegen hadak többször is elfoglalták, sőt elpusztították, de rendre újra feltámadt. A mai város pályafutása a X. században indult a várhoz kötődve. A Várad helynév a kicsiny erősség, kis vár köznévből keletkezett. (A - d kicsinyítő képző. A nagy előtag a nyelvészek szerint az egykor Kisváradnak is nevezett Kisvárdától való megkülönböztetésre szolgált.) A hagyomány szerint Váradon az első lovagkirályunk, az 1077 és 1095 között élő I. László a keleti országrész egyházi szervezetének erősítésére prépostsággal monostort és huszonnégy kanonokkal káptalant alapított, s ezt később püspökségre emelte.
A tatárjárás után a várat és a várost teljesen újjá kellett építeni. Az újabb virágzást Vitéz János püspöksége (1445-1465) idején jegyezték fel. ő építette ki a magyar humanizmus első központját. Ekkor Váradot boldog városnak, "Felix Civitas"-nak nevezték. A harminckét éves török uralom alatt (1660-1692) a büszke végvárból jelentéktelen település lett. A XVIII. Században újra benépesült, de gyorsabb fejlődés csak 1849-től következett be.
Biharország fővárosa
A város kezdettől fogva egy nagyobb országrésznek, 1606-tól pedig az Erdélyhez kapcsolt Partium (Részek) néven ismert területnek a székhelye, központja volt. Közigazgatásilag még a török uralom idején is fontos hely maradt, mivel a váradi a Magyarország területén létrehozott öt pasalik (budai, egri, kanizsai, temesvári, váradi) közé tartozott. (A török birodalomban a pasalik volt a legnagyobb területi-közigazgatási egység.) Központi szerepköre nagyrészt a török uralom alóli felszabadulás után is megmaradt, majd az 1850-1867 közötti időszakban a Habsburgok által Magyarország területén megszervezett öt kerület egyikének a székhelye lett (soproni, pozsonyi, kassai, pest-budai, nagyváradi kerület.)
A törvényhatósági joggal felruházott Nagyvárad Magyarország legnagyobb vármegyéjének, "Biharország"-nak a fővárosa volt. Bihar vármegye 1876-tól, miután Debrecent és vonzáskörzetét leválasztották róla, a maga 10590 négyzetkilométer területével az ország harmadik legnagyobb megyéje lett. Ha az 1886. évet vesszük alapul, akkor Nagyváradnak mintegy 17 ezer négyzetkilométerre terjedt ki a vonzásköre, ám a közvetett befolyási övezete ennél is jóval nagyobb volt. A kiegyezéskor, 1867-ben az általános fejlettségi mutatók és a lakosság lélekszáma szerint Nagyvárad még csak az ország legnagyobb középvárosának számított, de 1910-re már a nagyvárosaink között foglalt helyet. Lélekszáma szerint országosan a hetedik helyen állt, ám a központi szerepkör (közigazgatás, jog, katonaság, tanügy, kultúra, egészségügy stb.) szerint már az ország négy legfejlettebb városa között volt: a fővároson, Budapesten kívül csak Pozsony és Zágráb előzte meg.
A gazdasági előrelépést jól szemléltetik az adatok. Míg a kiegyezéskor a gyáripart csak néhány szeszgyár képviselte, 1910-ben a városban már negyvenkilenc gyár működött. A kereskedelemben tevékenykedők aránya meghaladta a 11 százalékot, s ekkor a városnak tizenhat pénzintézete volt.
Gondosan fejlesztették - mai szóval élve - az infrastruktúrát is. A villamosközlekedés 1906 áprilisában indult meg, és 1912-re a villamosvonal hossza tekintetében Nagyvárad a vidéki városok között az első helyen állt. Az első telefonközpontot még 1888-ban átadták. Gyors ütemben haladt az utcák kövezése és korszerűsítése : a város 168 utcájából 120 volt burkolva. A vízművet 1895-ben helyezték üzembe, a villamosmű pedig 1903 decemberében indult meg, és a villanyáram fogyasztásában Nagyvárad mindössze hét év alatt a második helyre került - Budapest után! A közművek fejlesztésével javul a népesség egészségi állapota. Kiépült egy korszerű egészségügyi intézményhálózat, a városnak 1908-ban nyolc kórháza volt. A város népessége is gyors ütemben szaporodott. Míg 1869-ben még csak 28648 lakosa volt, a lélekszám 1910-ig 64169-re emelkedett és 1918-ra megközelítette a 72 ezret. Ez főképp a bevándorlásnak köszönhető. Bár lélekszáma szerint a Körösparti város az időszak végén sem tartozott a legelsők közé, a népsűrűség szempontjából csak Budapest előzte meg.
A szecesszió városa
A századforduló építészetét Nagyváradon is bőség és sokszínűség jellemezte. A XIX. Század második felétől a romantikust fokozatosan felváltotta az elektikus építészet. (E stílus követői válogattak a régmúlt stílusaiban, vagy egy-egy épületen több stílust is alkalmaztak.) Az elektika jegyében sokat építettek a városban, de az egyéni jelleget mégis a század elején megjelenő szecessziós épületek adják.
A város főtere - a Szent László tér - mai arculatát a századelőn nyerte el. A két legjelesebb épülete, a Városháza és a Sas-palota mellett az úgynevezett Moskovits-palota érdemel említést.
Az új, elektikus stílusú Városházát 1904. január 10-én nyitották meg ünnepélyesen. A velencei Ca d'Oró-ra emlékeztetően tervezett épület legdíszesebb része a neoklasszicista stílusú főhomlokzat. Tornyát a Körös felöli részén helyezték el.
A Sas-palota, ez a régi Fekete Sas fogadó helyén emelt reprezentatív épület, 1907 és 1909 között készült el Komor Marcell és Jakab Dezső tervei zserint. A kivitelezést Sztarill Ferencre bízták. Az épületben kapott helyet a Fekete Sas Szálloda. Ez 1908 novemberében nyílt meg 75, az akkori igényekhez mérten nagy és kényelmes szobával. A három utcára nyíló Fekete Sas frontjain és a milánói Galleria Vittorio Emanuelre emlékeztető gyönyörű passzázsban számos üzlet és kereskedelmi meg iparvállalat képviselete kapott helyiséget. A passzázs hasonlatosságot mutat a budapesti Gresham-palotával is. A központi kupola mellett levő üveghomlokzaton a Sas vitrail-t a helybeli Neumann K. készítette 1909-ben.
A Vigadó termeit 1909 májusában avatták fel. Az épületegyüttes nemcsak Váradnak, hanem az egész országnak egyik legszebb szecessziós palotája volt. A Moskovits Adolf és fia által épített palota a Vágó fivéreknek, Józsefnek és Lászlónak egyik utolsó közös alkotása. Főhomlokzata hasonlít a Vágó testvérek által 1907-ben Budapesten felépített Gutenberg-házra. Közülük Vágó József később világhírre is szert tett azzal, hogy elnyerte a genfi Népszövetségi Palota megépítésére kiírt pályázatot.
A Szent László tértől a hídon keresztül a Bémer térre juthatunk. Ott alakul ki a város "kávéházi negyede": ott kapott helyet a Royal, az EMKE, a Pannónia továbbá az Elite kávéház. A teret a Szigligeti Színház épülete, a váradi elektikus építészet egyik gyöngyszeme zárja le. A bécsi Fellner-Helmer cég által tervezett színház 1900-ban készült el, a külsejével a pesti Népszínházra, belsejével a Vígszínházra emlékeztet.
Nagyvárad ama városaink közé tartozott, amelyek tevékeny formálói voltak az országban végbemenő folyamatoknak. Feltevődik a kérdés: mennyiben volt másmilyen a többi nagyvárosunknál? Intézményekben nem járt elől, de annál inkább a közszellem élénkségében, a haladás harcias óhajában, akaratában. A város haladó szellemiségéről, forrongó fejlődést akaró életéről a kortársak is megemlékeznek. Ady Endre ezt írja: "Ami Nagyváradon történik kicsiben, eleve és jelképesen egész Magyarország sorsa. Ez a nyugaton, zsidós, intelligens, város sok mindent átformált bennem, ami a falu, Nagykároly, Zilah és Debrecen, tehát a falu formált meg." Szabó Dezső pedig nem cserélte volna el Budapesttel: "Nagyvárad az ország egyik legérdekesebb városa volt. Mintegy szintézise vagy keresztmetszete az egész országnak. Megvolt benne minden ellentét, minden szolidaritás, minden széthúzás. Központjában könnyen hihette az ember, hogy Budapest egyik nagyon előkelő negyedében van. Jobb kávéházai egészen fővárosi arányúak voltak, amelyekben mindazokat az európai hírlapokat és folyóiratokat meg lehetett kapni, amelyeket a pesti kávéházak nyújtottak."
Forrás: www.transindex.ro/nagyvarad/kepesvarad.htm
comments powered by Disqus