Irodalom

Fülöp László G.: Huncutul hagylak el

Manapság
meghosszabbodott az élet -
vajjon emiatt tovább
maradhatok véled?
Tükör-mozaikként
egymásra villanó fényünk
vajjon érthetôbbre bontja
életünk értelmét?
Hát hány napot élünk,
- huszonhétezret?
s ebbôl már leéltem
legalább huszat:
ijesztő adat.

 

Mely szentek voltak igazak,
s kik az álszentek?
Ily rövid idô alatt
el sem lehet dönteni,
ingó irányokba járunk önteli,
míg céljaink téveteg változnak;
felismerve, valóságot követünk,
s elmegyünk anélkül,
hogy tudnók az igazat:
ijesztô adat.

Ha hiszünk, marad az öröklét,
ha nem: jövőnk is felbomol,
agysejtjeinkkel naponta pusztul
az emlékezet, botor
testtel észrevétlen oszlik a lélek,
s elhagylak majd egyszer huncutul
akkor is,
ha gondjaim közt örökké
vágyva keresnélek.

Utóirat:
tudósok amíg
mutogatják a mérgezett egért,
és a tudományos kisérletért,
belénklopnak avitt
hiedelmek helyett
rádióaktiv tűket, s hormonos tejet,
vezessen az okos kimélet:
ne egyél DDT fertôzte halat
de kerüld a lég füstjét,
a szennyezett tücsköt, szellemi bogarat;
multunknál is veszélyesebb a jövő!
ijesztő adat.


(FülöpLG / 1997 Febr.)
comments powered by Disqus