In Memoriam

Cseh Nusi beszámolója Tibor temetéséről

Kedves Lajos!

Megjártuk a Székelyföldet, eltemettük Tibort kivánsága szerint. A csernátoniak rendezésében amolyan világra szóló esemény lett belőle.

A gyászistentiszteleten a helyi Takács Lajos ref. lelkészen kívül Nagy Károly erdővidéki esperes és Szőcs László esperes mondott búcsúszavakat (rokonok), Bakó Antal plébános és a kézdivásárhelyi plébános miseruhába öltözve volt jelen, a sepsiszentgyörgyi és kézdivásárhelyi cserkészcsapatok álltak diszörséget, Gaál Sándor, a Romániai Magyar Cserkészszövetség vezetője is jelen volt. Újságiró is volt bőven, Sylvester Lajos, a Háromszék című napilap szerkesztője, aki szintén rokon, mondott búcsúbeszédet. Magam is mondtam egy pár szót búcsúként. Utána gyalogmenetben mentünk fel a temetőbe, a lovas gyászkocsi két oldalán cserkészek meneteltek, mi pedig követtük. A falu apraja-nagyja mind ott volt. Székely harisnyás Lacika (mindenki csak igy hívja, Haszmannéknál dolgozik, mint régiséggyűjtő) helyezte az úrnáját a sírba nagy méltósággal.
Lefeléjövet a temető kapuban köményes pálinkával és friss kaláccsal várták a hazamenöket. (Jenő szerint ez ősi szokás. Casus bibendi, ok az ivásra).

A temetés után fogadás volt a múzeum kertjében. A Duna TV két tagja filmezett, M. Szabó Imre a TV1-nek felvette az egészet. Megígérte, hogy kapok másolatot. Ezek Budapestről jöttek. Nagy bajban volt Imre, mert Pongrátz Gergely, a Corvin köz 1956-os parancsnokának temetését kellett volna filmeznie azon a hétvégen, amit lemondott. „Örülök, hogy ezt választottam" mondta, mikor elbúcsúztunk.

A mindenfelől összejött Cseh családtagok Haszmann Pál kezdeményezésével létrehoztunk egy „Cseh Tibor alapitvány"-t. Sylvester Lajos ezzel kapcsolatos írását mellékelem.[Lásd alább.]

Szép út volt,sok élménnyel gazdagodva zártuk le Tibor földi életét. Turistáskodásra nem sok idő maradt, de azért elmentünk a Szt Anna tóhoz és Zágonba. Megnéztük a Mikes Kastélyt, ami most múzeum, Tibor édesanyjának a szülőházát, meg ami útba esett. Sok székelykaput lefényképeztünk. Déva várát és Lippa várát is. Kis határállomást választottunk, Battonyát, egyetlen személykocsi voltunk, simán ment az átkelés. A romániai falvak tiszták, a városok rendezettek. A székelyföldön mindenhol magyarul is kiirják a faluneveket, városneveket A szász vidéken meg németül. Készülnek az Europai Uniora. Civilizáltan kell viselkedni. De azért a temetőben odasúgták nekem, hogy „ott fényképez a Securitate embere."
......

Nusi

comments powered by Disqus