Hírek

Vincze Gordon Erzsébet: Magyar nyelvtanítás a kanadai prérin


ELŐZMÉNYEK­

Az elmúlt őszön véletlenül csöppentem bele egy Kanada és Magyarország között létesíthető kultúrális misszió kellős közepébe. A történet a következő dióhéjben. Október óta, a helyi könyvtár felkérésére tanítok magyarul Kiplingen, egy körülbelül 1000 lelket számláló településen a kanadai Saskatchewan tartományban. Kipling, a körülölelő farmokkal együtt valamikor, 100 évvel ezelőtt "magyar" település volt és még ma is, harmadik-negyedik generációs emberek is értenek egy kicsit magyarul. Kanadának ez a vidéke igen sok olyan magyar kivándorló célállomása volt, akik otthoni kilátástalan helyzetük miatt, valamint a földhözjutás reményében a tizenkilencedik század végétől nagyobb hullámokban érkeztek ide, főleg a Tiszántúl egyes vidékeiről. A saskatchewani Békevár-Kipling körzet benépesítéről, különös tekintettel a magyar bevándorlók szerepéről egy igen alapos néprajzi tanulmány is napvilágot látott Kanadában, amit mióta itt vagyok, magam is referenciakönyvként használok. A könyv Dr. Martin L. Kovacsnak a saskatchewani Regina Egyetem történész professzorának Kanadában, USA-ban és Magyarországon folytatott kutatásai eredményeként született 1980-ban. A könyv címe “Peace and Strife: Some Facets of the History of an Early Prairie Community (Kipling, Sask. 1980)”,  magyarul “Béke és küzdelem: egy korai préri-közösség történetének néhány vetülete”. Békevár helyét a puszta közepén ma is a történelmi emlékként számontartott, 1902-ben alapított református templom jelzi. Hallgatóim az említett írásban szereplő, szűzföldeket feltörő magyar telepesek közvetlen leszármazottjai, akiknek még van némi nyomokban fellelhető, a szülőktől vagy nagyszülőktől örökölt nyelvi emlékezetük, de akadnak közöttük teljesen kezdők is. Nagy lelkesedéssel fogtak a magyar tanuláshoz és máris  úgy érzem, hogy felkeltettem bennük az érdeklődést. Néhány hét alatt megháromszorozódott a csoportom létszáma. Elképzelhető, hogy a bevezetőnek szánt néhány hetes nyelvtanfolyam hatására majd többen felkerekednek és életükben első alkalommal ellátogatnak Magyarországra.

 

MAGAMRÓL

Magamról még rövidebben a következőket mondhatom.  2001-ben férjhez mentem egy kiplingi 56-os magyarhoz, George Vinczehez és 2002-től Kanadában élünk. Sok időt töltünk Magyarországon is. Én a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának matematika-fizika tanári szakán végeztem 1969-ben. Tanári diplomámat Saskatchewanban sikerült 2005-ben hivatalosan elfogadtatnom, de tanári állást már nem  találtam. Mivel a Budapesten eltöltött munkás éveim nagy részét a hazai számítástechnika  egykori fellegvárának számító Nemzetközi Számítástechnikai Oktató és Információs központban töltöttem, mint tanár és fejlesztő, itt Kanadában is találtam ebben a témában még esetenként egy-egy munkalehetőséget. Most éppen nincs semmi, ezért is vállaltam el (fizettség nélkül) ezt a szép feladatot itt Kiplingen. Ugyan végzettségem szerint nem vagyok magyar szakos tanár, de úgy érzem, hogy tanítási tapasztalatom, a magyar nyelv és kultúra szeretete, valamint széleskörű műveltségem alapján jó kanadai magyar tanár válhat belőlem.  Egyébként születésemtől fogva életem meghatározója a két ország kapcsolata. Ez azonban már egy másik történet.

KIPLINGI MAGYAR ÓRÁIM

A tanítás megkezdésekor semmiféle tankönyvem, vagy kész oktatási anyagom nem volt. Saját kútfőmből merítek. Úgy alakítom az órákat, hogy szórakoztatók legyenek: magyar társalgás, népdal, történelem, földrajz, stb. Nagyon szegényesen van eleresztve a helyi könyvtár (tábla + kréta), és ráadásul semmiféle magyar, vagy magyar-vonatkozású anyag nincsen. Csak felsorolom, hogy mire lenne itt szükségünk: magyar-angol és angol-magyar szótárak, falra függeszthető térképek (mai Magyarország, történelmi Magyarország, Európa),  a magyar irodalmat reprezentáló könyvek, a magyar filmművészet legjobbjait bemutató filmek. Szerencsére igen jó CD gyüjteményünk van, és viszonylag könnyen lehet zeneszámokat az internetről is letölteni.      

Az órákon a magam által készített szórólapokat osztottam szét, elsőként a magyar szövegek olvasását és megértését segítő magyar ábécé táblázatomat adtam közre. A nyelvtani tudnivalókat minimalizáltam. A beszélgetési gyakorlatok szövegeit az őket elsősorban érdeklő témákból válogattam: magyarok bevándorlása és letelepedése Kipling közelében, élet a farmokon. Tudatában voltam annak, hogy Magyarországról és a magyar kultúráról szinte semmilyen ismeretük nincs. Móra Ferenc és József Attila egy-egy művén keresztül adtam ízelítőt irodalmunkból. (Ilyenkor sokat segít egy jó angol műfordítás!) Többek között bemutattam és megtanítottam nekik a “Toborzót” Kodály Zoltán Háry János című daljátékából, rámutatva arra, hogy ez egy közismert népdal feldolgozása. A “Debrecenbe kéne menni” közös éneklése után szívesen hallgattak meg egy részletet Bartók Béla Gyermekeknek c. zongora-ciklusából, ahol azonnal felismerték ezt a népdalt. Történelmünkről is beszéltem röviden (angolul), amit az István, a király című Szörényi-Bródy rock operával szemléltettem. A csoportnak email-ben küldtem szét néhány jól használható magyar internetes anyag címét, például magyar-angol és angol-magyar online szótárt, híres magyar képzőművészeti tárgyakat, tájakat bemutató képsorokat, stb. Körbeadtam néhány nálunk lévő magyar vonatkozású, de angol nyelvű video-filmet, újságot, magazint. Az anyagok készíte közben összeállítottam egy ca 500 szót tartalmazó szókészletet is, kiplingi használatra. Én magam is élveztem a csoporttal együtttöltött  órákat. Sokat mulattam aranyköpéseiken és kérdéseiken. Ezeket most is gyüjtöm és majd közreadom. Végül, a Karácsony előtti utolsó foglalkozáson, stílusosan, a “Betlehemi királyok” című József Attila verset mutattam be  a Kaláka együttes feldolgozásában. Nagy sikert aratott és várják a folytatást az új esztendőben.         

KÖSZÖNET

Itt szeretném megköszönni a Nyugati Hírlevél szerkesztőjének, Bika Juliannának, hogy elindította a kiplingi magyar tanítás ügyét támogatók láncreakcióját. Külön köszönet Magyaródy Szabolcsnak, a kanadai (Hamilton,ON) magyar közéleti vezetőnek azonnali felajánlásáért és egy egész csoportnak való magyar tankönyv ingyen és bérmentes elküldéséért. Köszönet Magyarországon élő családtagjaimnak és barátaimnak a magyar DVD filmeket tartalmazó csomagokért, amit a Kiplingen tervezett “Cinema Art” klubban tudunk majd használni. Köszönetet mondok továbbá a következők azonnali segítőkész jelentkezéséért: Magyary Rozália (Pro Hungaris - Magyarország), Tatár Etelka (Chicago), Stetz Andrea (Chicago), Fülöp László és Ágnes (Minneapolis), Radics Géza, Szenthe Sándor Tiszteletbeli Kunzul (Edmonton, AB), Thomas Frohlinger Tiszteletbeli Konzul (Winnipeg, MB). Ha bárkinek szüksége van a tanácsomra, vagy az általam készített anyagokra, akkor én is szívesen közreadom azokat.

 

Úgy érzem, hogy ezt a magától ajánlkozó lehetőséget nem szabad veszni hagyni, mitöbb ápolnunk kell. Magyarország és a külvilág kapcsolatának az ehhez hasonló parányi láncszemek sokasága a legerősebb tartóelemei. 

 

Vincze Gordon Erzsébet

comments powered by Disqus