Hírek

Papp László: Gyönyörű Kék Duna a Quinnipiac folyó völgyében

A Wallingford-i Szimfónikus Zenekar márciusi programját “On the Beautiful Blue Danube” címmel a magyar zene ünneplésének szentelte. Tévedések elkerülése végett mindjárt megjegyzem, hogy ez nem a 3 és fél millió dolláros “Extremely Hungary” című kultúrpropaganda egyik felvonása volt, hanem a zenekar magyar zene iránt rajongó zeneigazgatója, Philip T. Ventre, és a helyi magyar szervezetek összefogásának az eredménye. Connecticut-ben minden valamirevaló városnak van amatőr zene, vagy énekkara, többször mind a kettő. Az “amatőr” ebben az esetben nem nívótlanságot jelent, hanem azt, hogy a képzett zenész tagok térítés és közületi támogatás nélkül, kizárólag a zene iránti szeretetből, vesznek részt a munkában. Sőt, még anyagilag is ők támogatják a szervezetet. A 140 tagú Greenwich Choral Society-ben, például, ahol Szatai Enikő énekel, 150 dollár évi tagdíjat fizetnek, ezen kívül a tagok veszik meg a kottákat, és a szükséges felszerelést is. A hasonlóan működő 56 fős Wallingford-i Szimfónikus Zenekar elismertségére jellemző, hogy  a New York Times zenekritikusa szerint: “Megéri az (hosszú) utat megtenni Wallingford-ba, hogy ezt a zenekart meghallgassuk”. A zenekar évente szerepel külföldön, 2006-ban Budapesten és az Esterházy kastélyban hangversenyeztek.
 
A Quinnipiac folyó völgyében fekvő, 40 ezer lakosú Wallingford, Hartford (Connecticut fővárosa) és a Yale Egyetemről híres New Haven között, a legnagyobb település. A várost 38 telepes család 1667-ben alapította. A 19-ik század végére fontos ón és ezüstipar fejlődött ki és vonzott oda európai bevándorlókat, köztük jelentős számban Magyarországról is. A lakosság 94 százalékát ma is ezeknek a bevándorlóknak a leszármazottai alkotják. Az ottani magyar ház, a Hungarian Community Club tulajdonában, tavaly ünnepelte 90 éves fennállását. Ez volt, a Connecticut-i Magyar Kulturális Egyesülettel együtt, a hangverseny támogatója. Néhány évvel ezelőtt a klub öregedő tagjainak száma 28-ra apadt, és a megszűnés határán volt, amikor Somogyi Balázs, az itteni magyarság lelke (és lelkiismerete) kiadta a jelszót, hogy ezt a magyar értéket meg kell mentenünk. Mára a klub létszáma, fiatalokkal  megerősödve, több mint 165-re emelkedett. Felújították a házat, rendszeres programokat rendeznek és minden magyar megmozdulást támogatnak.
 
A március 21-i előadás első részében Liszt második Magyar Rapszódiáját, Bartóktól a Magyar Képeket és Kodály Hári János művét hallotta a közönség. A Hári János szvitben a cimbalom szólót a világhíres zenész Balogh Kálmán játszotta, aki szünet előtt külön szóló bemutatót is tartott. A program második részében Brahms és Johann Strauss Jr. magyar vonatkozású művei szerepeltek.
 
Az előadás után a magyar egyesületek fogadást adtak a Choate Akadémia Paul Mellon Művészeti Központban, ahol Balogh Kálmán cigány együttese szórakoztatta a közönséget.
 
Papp László
 

 
comments powered by Disqus