Elmélkedések

Éltető Lajos: Hősök napja

Magyarul az amerikai Memorial Dayt Hősök napjának nevezzük.  Magyarországon még az 1. világháború vége előtt, 1917-ben hoztak törvényt hivatalos ünnepre, háborús halottainkra való megemlékezésre.
Az ünnep napját a törvény az év utolsó vasárnapjára rendelte el. A magyar ünnep - ha jól tudom, mert az interneten nem találtam pontos adatokat, más európai országokat megelőzte ebben.   Nagy Británia emléknapja (Remembrance Day) inkább a november 11-i  amerikai Veterans' Day megfelelője, az 1. világháborút lezáró fegyverszünet napja (melyet a franciák a 11. hónap 11. napján a 11. órára tűztek ki, ekkor kellett a német delegációnak a megállapodást aláírni. Ez az a nap és óra, amikor Németországban a farsangi bolondok királyát koronázzák meg minden évben. Hitler aztán visszaadta a franciáknak a fricskát.).

Az amerikai Memorial Day a polgárháborúban (1861-65) elesett északi, uniós halottak emlékére létesült.  És ma ezen a május végi napon emlékszik meg Magyarország is hősi halottairól.  A kommunista uralom alatt ki volt tiltva a kalendáriumból - érthetően, hiszen a 2. világháborút a Szovjetunió, a Nyugat és a zsidóság ellenségeiként fejeztük be.

Az amerikai ünnepet régen kiterjesztette a népi kegyelet minden halottra való megemlékezésre. Így ma már félig-meddig a keresztény, katolikus halottak napját is magában foglalja, csak patriótikus felhanggal.  Az itteni temetők nem csak virággal színesek, de sírokra tűzdelt zászlócskákkal is.

Itt élünk, ez a mi ünnepünk is.  Balogh Sándorunk pár napja megrázó fotókat továbbított a körnek az amerikai hősi halottak koporsószállítmányairól, kérve, hogy imádkozzunk lelkükért.  Helyes.  De imádkozzunk azokért is, akik évszázadokon át véreztek el a magyar hazát támadó, elnyomó, senyvesztő ellenségeink elleni harcokban, Mohácstól Doberdón át a Don-kanyarig. És emlékezzünk azokra is, akiket ezért kivégeztek, vagy a mai napig üldöznek, még sírjukban is.

Requiem aeternam dona omnibus eis Domine!

comments powered by Disqus