Jeszenszky Géza: Az Antall-elleni kampány - Összefoglaló
Szomorúan jelentem, hogy az Antall József lejáratására irányuló rágalomhadjárat folytatódik. Míg korábban csak Csurka hívei és más szélsőjobboldali körök szidalmazták az elhunyt miniszterelnököt, újabban néhány egykori párttársa csatlakozott a támadókhoz. Bíró Zoltán ennek a faltörő kosa, de mellette sajnos kormányának egy Antall által 1989-ben köztársasági elnökségre javasolt, majd honvédelmi miniszterré és az MDF ügyvezető elnökévé emelt, gyöngéit nagy türelemmel elnézett tagja, Für Lajos is nagy aktivitást mutató tagja serénykedik. A Echo TV-ben Földesi Margit nevű, a Pázmány Katolikus Egyetemen oktató, korábban Schmidt Mária által favorizált, de vele utóbb összevesző történész egy rendszeresen jelentkező műsorban Antall minden egykori vagy újabb belső ellenfelét (Csurka, Torgyán) is beszélteti. Kétségtelen, hogy e támadások haszonélvezője a mai kormány, mert a társadalom érthető elégedetlenségét, elkeseredését levezeti, és a bajokért – Gyurcsányhoz hasonlóan – az elmúlt 17 évet, kiemelten pedig a rendszerváltozást vezérlő kormányt teszi meg bűnbaknak.Közel 100 egykori képviselő, ill. kormánytag, munkatárs, élén Szabad György egykori házelnökkel, éles nyilatkozatban utasította vissza a rágalmakat:
Alulírottak, 1990-94 között az Országgyűlés alkotmányos jogállamot alapozó, patrióta és demokrata képviselői és tisztségviselői, Antall József kormányának tagjai, munkatársai és támogatói felháborodottan utasítjuk vissza Bíró Zoltánnak a Magyar Nemzet július 21-i számában és a közszolgálati televízió „Napkelte” c. műsorában a néhai miniszterelnököt érintő alaptalan vádjait és torzításait. Kegyeletsértő áskálódásai nem kérdőjelezik meg Antall József történelmi érdemeit, s véleményünk szerint azoknak használnak, akik mentséget keresnek saját hajdani vagy jelenlegi hibás politikájukra. (Többeknek a nyári szabadságolások miatt nem volt módjuk csatlakozni. Az aláírók neve után zárójelben az Antall-kormány idején betöltött funkciójuk.)
Bakó Lajos (o.gy. képv.), Balás István (o.gy. képv.), Balázsi Tibor (o.gy. képv.), Balla Gábor Tamás (o.gy. képv.), Barsiné Pataky Etelka (c. államtitkár), Bod Péter Ákos (ipari és kereskedelmi miniszter), Bogárdi Zoltán (o.gy. képv.), Boross Péter (belügyminiszter), Csóti György (o.gy. képv.), Dávid Ibolya (o.gy. képv.), Elek István (o.gy. képv.), Entz Géza (c. államtitkár), Fodor András Attila (o.gy. képv.), Gaál Antal (o.gy. képv.), Gálszécsy András (tárca nélküli miniszter), Jávor András (államtitkár)
Jeszenszky Géza (külügyminiszter), Józsa Fábián (államtitkár), Juhász Judit (szóvivő), Kádár Béla (külgazdasági miniszter), Kajdi József (államtitkár), Kálmán Attila (államtitkár), Katona Kálmán (o.gy. képv.), Katona Tamás (államtitkár), Keresztes K. Sándor (környezetvédelmi miniszter), Kodolányi Gyula (c. államtitkár) Kónya Imre (parlamenti frakcióvezető), Lövey György (választmányi alelnök)
Marinovich Endre (kabinetfőnök), Markó István (o.gy. képv.), Martonyi János (államtitkár), Mellár Tamás (kormányfőtanácsos), Mile Lajos (o.gy. képv.), Németh Zsolt (o.gy. képv.), Nyerges Tibor (o.gy. képv.), Pap András (o.gy. képv.), Papp Sándor (o.gy. képv.), Petronyák László (o.gy. képv.), Pusztai Erzsébet (államtitkár), Raskó György (államtitkár), Raskó György (államtitkár). Roszik Gábor (o.gy. képv.), Rózsa Marianna (titkárságvezető), Salamon László (o.gy. képv.), Schamschula György (közlekedési miniszter), Sepsey Tamás (államtitkár), Somogyi Tamás (o.gy. képv.), Szabad György (az Országgyűlés elnöke), Szabó János (o.gy. képv.), Szarvas Béla (o.gy. képv.), Székelyhidi László (o.gy. képv.), Szendrei László (államtitkár), Takácsy Gyula (o.gy. képv.), Tarnóczky Attila (o.gy. képv.), Ternák Gábor (o.gy. képv.), Tóth Albert József (o.gy. képv.), Tóth Tihamér (államtitkár), Várkonyi István (o.gy. képv.), Varsányi András (o.gy. képv.), Zsigmond Attila (o.gy. képv.)
Egy régi harcostárs, Vígh Károly, a következő nyílt levélben idézte fel a valóságot:
Antall József és a Magyar Demokrata Fórum
Örömmel olvastam a Magyar Nemzet július 28-i számban Antall József támogatóinak az aláírásával megjelent tiltakozást, amelyben „felháborodottan utasították vissza” Bíró Zoltánnak ugyancsak a Magyar Nemzetben közölt, Antall József ellen írt „alaptalan vádjait és torzításait”. Mindehhez jómagam az alábbi közleményben kívánom összefoglalni véleményemet:
A Magyar Nemzet július 21-i számában Stefka István „A demokrácia karikatúrája” címmel interjút jelentetett meg Bíró Zoltánnal. Ebben a politikus egyfelől hibásan és hiányosan nyilatkozik a „rendszerváltásról”, másfelől nem foglalkozik tárgyilagosan a Magyar Demokrata Fórum múltjával. Ennek következtében mindazok, akik - mint jómagam - ott voltak mindkét fontos történelmi esemény „bölcsőjénél”, megcáfolhatjuk Bíró Zoltán számos állítását.
Ami az MDF megalakulását illeti, Kapronczay Károly múzeumigazgató Antallról szóló írásában olvashatjuk „A politikus Antall József” c. kötetben a következőket: „Antallt 1989 szeptemberében választották meg az MDF elnökének. Döntő szerepe volt abban, hogy az MDF valódi politikai párttá szerveződött és hogy pártja megnyerte az 1990. áprilisi első szabad választást.” (312. lap) És Antall József az MDF-hez való kötődését így fogalmazta meg 1990-ben: „Amióta az MDF létrejött – olvashatjuk Kapronczaynál - Antall hangsúlyozta, hogy három fontos politikai eszmekör tradícióját vallja. Az egyik a népi-nemzeti irodalomból és politikából bekerült irányzat, az a bizonyos „harmadik út”. A másik a liberalizmus, a harmadik a keresztény-demokrácia. A legfontosabb törekvésünknek annak kell lennie, hogy a három irányzatot egy európai néppárt sokszínűségében, de ugyanakkor eszmei, politikai egységében tudjuk képviselni.” (312. lap)
Antall ugyanakkor a Magyar Demokrata Fórum „kibővített elnökségének” is tagja volt. Ez az elnökség felhatalmazta őt arra, hogy tárgyalásokat kezdeményezzen a Fórumhoz közel álló politikai erőkkel. Ez is bizonyítja Antall József kettős (MDF és Bajcsy-Zsilinszky Társaság) kötődését, aminek alapjait a kettőnk közti régi barátságban kereshetjük!
A dokumentumokból ismerhetjük, hogy még a választások előestéjén, 1990. március 23-án mondott beszédében Antall így határozta meg az MDF politikai arculatát: „Nem vagyunk világnézeti párt. Mi politikai értelemben néma programpárt vagyunk, amelyik vállalja a nemzeti örökséget, a szabad piacgazdálkodást és európai értelemben vett középpárt vagyunk. Ugyanakkor Antall „lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke” kívánt lenni és a Magyar Demokrata Fórum tagságán és támogatóin kívül elsősorban a trianoni határokon túljutott magyar közösségeknek szólt ez az üzenet, hogy megtudják: vége annak az időszaknak, amikor a magyar haza látszólag leírta őket és számukra sem erkölcsi, sem gyakorlati segítséget nem nyújtott.
E tekintetben fontos kiegészítés, amit Kodolányi Gyula, címzetes államtitkár írt Antall személyéről: „Antall és csapata kormányzásában sarkalatos szerepe volt a demokratikus, alkotmányos intézményrendszer gyakorlati megteremtésének, működtetésének. Máig ható alapvetése lett ez a demokráciának, amit Antall nagy morális erővel képviselt.” - Antall miniszterelnöksége idejében Magyarország lett a Közép-európai stratégia motorja, a térség vezető tényezője a világpolitikában. (129-134. lap)
Ha a fentiek ismeretében olvassuk Bíró Zoltán állításait az említett interjúban és hozzá idézzük, amit Kónya Imre írt róla, akkor még inkább helytelenítjük Bíró „írásművét”. Ugyanis Bíró Zoltán a leghatározottabban kijelentette, hogy „nincs szükség semmiféle ellenzéki kerekasztalra.” (136. lap) Ezt annál is inkább helyteleníthetem, mert mint a Bajcsy Zsilinszky Társaság elnöke akkor tagja voltam az Ellenzéki Kerekasztalnak és egyik aláírója az egyezménynek. De Bíró Zoltán még azt is képes kinyilatkozni, hogy „abban a pillanatban, amikor Antall József belépett a pártba, az elnökség szétment. Ugyanis amíg az MDF eredeti elnöksége együtt volt, addig a bomlasztó szétdarálás nem sikerült.” (135-137. lap)
A teljesség kedvéért: mivel jómagam is az MDF alapítói közé tartoztam és a jelenben is helyeslem Dávid Ibolya elnök asszony vezetését, valamint pártunk politikai programját, ez alkalommal őt is szeretném idézni az Antall-kötetben megtalálható nyilatkozatából. Előtte azonban nem mulaszthatom el, hogy ne foglalkozzak az elnök asszonnyal a Magyar Nemzet július 14-i számában megjelent interjúval. Mint az MDF II. kerületi elnökségének a tagja kívánom hangsúlyozni, hogy teljes mértékben egyetértek Dávid Ibolya nyilatkozatával. Ezért szeretnék idézni az Antall-kötetből, mégpedig azokból a gondolatokból, amelyeket Dávid Ibolya megfogalmazott Antall Józsefről. Ugyanis örömmel olvashattam, hogy ő is idézi Antall felejthetetlen szavait, amelyek beiktatása napján hangzottak el, hogy ő „lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének tekinti magát. - Abban is igaza van elnök asszonynak, hogy „személyében a magyar az európaival, a korszerű a történelmivel, a modern a nemzetivel találkozott. Ezért 19. századi gondolkodó volt, 21. századi célokkal”.
És befejezésül vegyük figyelembe, amit mindannyiunknak tanácsol Dávid Ibolya: „Nagyon fontos az, hogy megfogadjuk Antall József politikai tanácsait, megőrizzük egész szellemi örökségét. Ne kövessük el még egyszer azokat a tévedéseket, amelyektől ő is óvott, és amelyekért a történelem többször büntetett már bennünket.”
2007. augusztus 1.
Dr. Vígh Károly
a Bajcsy-Zsilinszky Társaság
örökös tiszteletbeli elnöke
A Magyar Nemzet c. napilap 2007. aug. 11-i számában Szabad György egy hosszabb interjúban kimerítő részletességgel idézte fel az MDF korai történetét és abban Antall szerepét. Jómagam a csatolt cikkekben (az utolsó a MN aug. 10-i számában jelent meg, Lovas válaszával) igyekeztem megvilágítani a rendszerváltozás sokak által elfeledett hangulatát, körülményeit, és Antall jelentőségét. [ A cikkeket külön közöljük - Szerk.]
Remélem, hogy nem kell megvárni az utókor ítéletét, hanem a tanuk folyamatosan gondoskodnak a társadalom megfelelő tájékoztatásáról.
Jeszenszky Géza
Külügyminiszter (1990-94), az MDF alapító tagja, az első választmány tagja, az elnökség tagja (1990-94)