Don Cupitt és a szoláris etika

Don Cupitt, a híres-hirhedt radikális anglikán teológus és filozófus, egyike posztmodern és posztkeresztény korunk legeredetibb gondolkodóinak. Cupitt leginkább a Hit Tengere (Sea of Faith) mozgalom alapítójaként és a vallási nonrealizmus szellemi atyjaként ismert.

Mind a hagyományos vallások, mind a tradicionális hittételeket egyre inkább megkérdőjelező természettudomány világfelfogását évszázadokon át alapvetően a dogmatikus realizmus határozta meg. Ebben a világképben az euklideszi geometria, az arisztotelészi logika vagy Newton törvényei az objektív valóság részeként jelentek meg. Feltételeztük, hogy létezik egy az emberi nyelvtől, megértéstől független világegyetem, s a tudomány feladata ennek az objetktíve létező realitásnak a leírása, törvényszerűségeinek feltárása. A realista tudományos paradigmához hasonló volt a vallások – különösen a kereszténység - világértelmezése is: Létezik egy öröktől való abszolút világ ’fent’ és egy időleges teremtett világ ’lent’, s ezt a kozmikus rendet csak az egyedüli igaz vallás képes leírni és értelmezni. Mivel az ember a ’fent’ székelő Isten teremtménye, elméje képes az istenség által előzetesen meghatározott, tőlünk függetlenül létező s örökérvényű kozmikus és erkölcsi rend belátására.

Kant óta azonban egyre inkább tudatosul bennünk, hogy tudásunk és világértelmezésünk pusztán emberi, s túlságosan meghatározott előfeltevéseink és különösen a gondolataink megfogalmazására és az objektívnek feltételezett külső valóság leírására használt nyelv által. Don Cupitt olyannyira hangsúlyozza a nyelv szerepét, hogy következtetése szerint nem beszélhetünk A VILÁG-ról, csupán a szemiotikai korlátok közé szorított MI VILÁGUNK-ról.

­A magyar lelkületű unitarizmus Éltető Lajos szerint három alapelven nyugszik: szabadság, türelem és józan ész. Az unitárius szentháromság azonban nem létezhet a kovász szerepét betöltő párbeszéd nélkül. A szabadság mások meghallgatására irányuló készség nélkül a hordószónokok szabadsága: mindenki elmondhatja a véleményét, s ki-ki csatlakozhat a számára szimpatikus táborhoz, de az eltérő véleményű csoportok tagjai nem érintkeznek egymással, nem alakul ki közöttük a gondolatok cseréje, nincs érvelés, az argumentumok szerepét dogmává merevedett hitigazságok helyettesítik. A dialógust nem ismerő illetve elutasító közösségek valójában nem szabadok, lehetőségeik egy jelentős részéről önként lemondtak, s mémjeik rabszolgáivá váltak.
A párbeszéd nélküli türelem érdektelenség. Aki nem kész arra, hogy meghallgassa a másik véleményét, úgy, hogy közben felvállalja saját meggyőződését, az nem tiszteli embertársát, nem türelmes, legfeljebb indifferens. A józan ész egyik lehetséges angol megfelelője, common sense, rendkívül kifejező: közös észlelést, egy közösségen belül kialakult s általánosan elfogadott értelmezést jelent. Common sense azonban csak csak úgy jöhet létre, ha a társadalom tagjai között létezik a nyílt párbeszéd, ahol nem csupán az egyének vagy egyes elkülönült szegmensek szajkózzák csalhatatlannak hitt meggyőződésüket, hanem jelen van az odafigyelés, a meghallgatás készsége is.
­

(Kolozsvár)

A klasszikus nyelvben a szabadelvű - liberális - elsősorban „nagylelkűt" jelent. A szó nem gondolatot vagy véleményt minősít, hanem a magatartásra és viselkedésre vonatkozik. La Mothe le Vayer (17. század) szerint a szabadelvű se nem fukar, se nem bőkezű. Pénzt, erőt, időt nem pazarol, aminthogy nem is adagolja ezeket. Jövedelmét nem csak a maga hasznára fordítja, szántszándékkal költi arra, hogy másokat hatékonyan segítsen.

http://www.kronika.dntcj.ro/cgi-bin/kronika.cgi?ff=arh/a225/cikk0


Nemzetközi unitárius konferencia Erdély megismertetéséért

I.

A terror ismét lecsapott. London ezer sebből vérzik, s vele együtt minden józan gondolkodású ember szíve. A fanatizmus, a fundamentalizmus azonban nem ismer józanságot, csak a szentnek tartott alapok, tanok, könyvek szentnek tartott mocskát. Manapság divatos azt hangoztatni, hogy nem az iszlám vallás felelős a merényletekért, hanem egyes eltévelyedett szélsőségesek bűneiről van szó. De ne áltassuk magunkat: a Koránból, s más tekintéllyel bíró forrásokból egyenesen levezethető az erőszak, a másság gyűlölete, a másként gondolkodók elpusztításának vallási parancsa. Ez nem egy lehetőség, hanem minden igazhítű muzulmán számára szent kötelesség
 

Lekció: Mk 4, 26-27; 30-34

Textus: Jób 34,21 Mert ő szemmel tartja mindenkinek útját, és minden lépését jól látja.

Egy gyülekezetbe új lelkész kerül. Első istentisztelete alatt a gyülekezet fele állott az imádság alatt, a másik fele meg ült. És ez így zajlott minden vasárnap. Végül a lelkész, tanácstalanul, felkereste a gyülekezetben előtte szolgált idős lelkészt és megkérdezte:
- Mi a szokás a gyülekezetben – hogy imádság alatt álljanak az emberek?
- Nem - mondta az idős lelkész.
- Óh, hát akkor az, hogy az ima alatt üljenek a hívek?
- Nem, az sem – válaszolt nyugodtan a nyugdíjas lelkész
- Itt akkor teljes zűrzavar van, mert a gyülekezet fele ül, a másik fele áll az imádság alatt.
- Hát ez a szokás a gyülekezetben – mondta az idős lelkész.

Aki ezt simán elolvassa és megérti, az tud még magyarul! - éjl

Józsa István Lajos kökösi unitárius lelkész előadása, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával megrendezett Kézdivásárhelyi Unitárius Napok című rendezvényen.
Tisztelendő hallgatóság, kedves keresztény Testvéreim!