Ez egy pdf fájl, kattints> NagyImre

Megnyitásához Adobe Reader szükséges! Letölthető az adobe.com honlapról!

Bayer Zsolt gyönyörü irását, "Az örök remény"-t nemcsak a nők dicsérete, vagy felhivás megbecsülésükre, hanem hivatásuk ösztönszerü felfogásának költői elismerése. Ez az irás Anyámról is szólt, aki, november 4-e reggelén, - tudom, rettegve, keresztet rajzolt a homlokunkra, hiszen hálás volt, hogy visszakapott bennünket épségben az első öt nap harcai után, s - elengedte öcsémet és engem a szentendrei házunkból, mert Budapestet megtámadták a szovjetek. Az irás olvasásakor ugyanúgy kicsurrantak könnyeim, mint amikor a Minnesotai Magyarok Október 23-i ünnepélyén Agnes feleségem Radnóti Miklós "Nem tudhatom..." c költeményét szavalta.

Az 1956-os forradalom ünneplése összetartó erejű

A napokban került ki a nyomdából egy rendhagyó kiadvány, amit az 1956-os forradalom 51. évfordulójának ünneplésén mutat be hivatalosan a rendezőség és a szerkesztésért felelős bizottság. Az amerikai-magyarok tavaly különleges külsőségek között és méltósággal ünnepelték az 50. évfordulót, aminek központi rendezvénye New Yorkban, a Carnegie Hallban volt. Többek között ezeket a felejthetetlen élményeket dolgozza fel a könyv.

Az '56-os évfordulókon időről-időre felbukkan a "Kesztölci Köztársaság" neve. Az egymásnak sokszor teljesen ellentmondó cikkek, beszámolók alapján nem könnyű megérteni, hogy mi is történt 1956 októbere és decembere között a Pilis lábánál fekvő, jórészt szlovákok lakta bányászfaluban. Egyes vélemények szerint a község lakói a forradalom idején kikiáltották az önálló "Kesztölci Köztársaság"-ot, s kérelmezték a teljes jogú ENSZ-tagságot, majd a szovjet inváziót követően a kesztölci régió Csehszlovákiához csatolását. A faluköztársaság egyetlen, pálinkáért vásárolt tankból, s tucatnyi nemzetőrből álló hadsereggel is rendelkezett.

Mi történt Kesztölcön 1956-ban? A végsőkig elkeseredett emberek kétségbeesett, már-már tragikomikussá váló segélykiáltásáról volt szó, vagy inkább a kádárista lejáratókampány akarta nevetségessé tenni, s ezáltal megtörni a bányászok ellenállását? Csupán legenda a kesztölci respublika vagy történelmi valóság? Netán mindezek együttvéve? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Barsi Szabó Gergely A kesztölci köztársaság – 1956 Tank - pálinka – nemzetőrök című könyvében, mely a forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára jelent meg.

Ezerkilencszázötvenhat, nem emlék,
nem múlt vagy nékem, nem történelem,
de húsom-vérem, lényem egy darabja,
szívem, gerincem - kijöttél velem...

Faludy György (nekünk örök barátunk, Gyurka) hitvallása minden “Nyugatra” menekült magyarnak együttes szívdobogását jelzi. Valóban kijött velünk 56 szellemisége, amely kötelezően határoz meg minden itteni tevékenységünket ötven év óta. Ezért olyan fájdalmas számunkra hallani az évforduló ünnepének alkalmával tapasztalt atrocitások otthoni híreit.

Október 20.-án, pénteken szálltunk le a ferihegyi repülőtéren. Fiam és leányom is eljött velünk, hogy „vigyázzanak” rám. Erre a multban szükség is volt. Ezt magyarázza az alább idézett, -1989 május 30.-án kiadott - belügyminisztériumi parancs:

„...A temetésre várhatóan Budapestre érkezik Lipták G. Béla, aki a nagymarosi vizlépcsõ elleni fellépésben az egész magyar ellenzéket irányitja. KOMPROMITTÁLÁSÁRA KOMBINÁCIÓS TERVET kell kidolgozni.

Aláirás: Szekeres Péter r. Százados”

Szerencsére idén tudtommal nem volt ilyen parancs és igy csak a telefon kattogott néha, de nem kellett engem senkitöl se „megvédeni”.

Évszám nem kell ehhez a dátumhoz többé, amíg magyar lesz a földön. A nap, amit így jelölünk, lelkünkbe égett, és felsorakozott a többi nagy magyar napok közé — érdeme szerint és jelentôsége révén talán a legnagyobbnak. A nap tíz napon át fénylett és világosságot hozott a földre. A Nap és a csóvaként követô fényes napok fent ragyognak az emberi történelem egén, és ha majd a földi ember újra az égre emeli tekintetét, olvashatja az örök törvényt: Nem lehet véteni a Természet ellen!

Az igazság kimondása 2006. október 23-i eseményekhez kapcsolódóan.

Jézus, amikor - a szenvedések óráján - a főpap előtt az egyik poroszló arcul ütötte így szólt: "Ha rosszul szóltam, bizonyítsd be a rosszat, de ha jól, miért ütsz engem?" (Jn 18,23-24)

Előre látható volt, kivált az áprilisi választások fényében, hogy az 1956-os magyar forradalom 50. évfordulójának a megünneplése nem lesz egy sima, protokolláris esemény. A forradalmat katasztrofális politikájával kiváltó MDP, majd a kegyetlen megtorlást végrehajtó MSZMP utódpártjával a forradalom résztvevőinek és azok örököseinek még akkor is nehéz lenne együtt emlékezni, ha megtörtént volna az őszinte szembenézés a magyarországi kommunizmus bűneivel. De azt senki sem sejtette, hogy alig egy hónappal az évforduló előtt az egykori KISZ-ből jött miniszterelnök ismét egy súlyos morális és politikai válságot idéz elő Magyarországon.