Magyar Baráti Közösség : ITT-OTT



	Szétszórtsági jelenünk A világ magyarságáról Bakos István (Budapest) Csíkszentimrén az Európa Szabadegyetemen és a Lakiteleki Népfőiskolán 2007. augusztusában tartott előadások írásos változata Nemzetünk egyharmada a mai magyar állam határain kívül, egyhatoda pedig a Kárpát-medencén túl él. Mivel népünk több mint ezer esztendős Kárpát-medencei őshonos létét jobban ismerik, *előadásomban a Kárpát-medencén kívüli világ magyarságával, egyhatodnyi nemzetrészünkkel foglalkozom.* Őket, gyakran emigránsoknak, disszidenseknek, kivándorlóknak, máskor magyar diaszpórának hívják, én itt és nemzetismeret tankönyvünkben is külhoni magyaroknak nevezem e sokrétegű szórványt. A világ magyarságáról, benne a külhoni magyarokról könyvtárnyi irodalom szól, s az egyik legnagyobb forrást, az Emigrácós Gyűjteményt, a magyar emigráció közreműködésével a Lakiteleki Népfőiskolán hozta létre és gyarapítja a 90-es évektől Lezsák Sándor. Ilyenkor nyáron rendszerint ők is összejönnek, tanácskoznak, időlegesen egy-egy magyar szigetet alkotván a világ különböző tájain. Így például a Reménység Tavánál (USA) most tartja évi Itt-Ott táborát a Magyar Baráti Közösség, Svédországban Tangagar-denben az Anyanyelvőrzők magyar nyelvtábora zajlik, augusztus elején a Sík Sándor Cserkészparkban (USA) volt a KMCSSZ központi vezetőképző tábora…A világ számos helyén vannak kisebb nagyobb összejövetelei a nyugati világ szórvány magyarságának, amikor néhány napig, legföljebb két hétig nyelvében élhet ez az idegen népek tengerében élő nemzetrészünk is. Ki a magyar? Mi a magyar? „Én a magyarságom soha nem szégyeltem,/de soha nem is kérkedtem vele,/ Nem pávatoll! Egy mártír pillanatban/ csak a bőrömmel együtt jönne le.” Amikor a nagyvilágban szétszórtan, zömében apró szórványokban élő, de összességében elég nagyszámú magyar nemzetrészről 74