|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lukács Tibor a Madách gimnázium (Budapest) volt diákja, a columbusi Magyar Baráti Közösség nevében, felhívással fordult a gimnázium tanulóihoz, hogy pályázati munkában vegyenek részt. A 2003-2004 iskolaévben több kiváló pályázat született, ezek közül itt Borókai Fanni írását közöljük.
A nyertesek közül nehéz volt a választás, hogy mely munka kerüljön nyomtatásba. Minden egyes munka kiváló, mely az egyén önállóságát és igazságát tükrözi és nagyon örvendetes, hogy fiatal magyar diákok nemcsak érdeklődéssel, hanem követendő gondolatokkal készítették el pályamunkájukat.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1956. októberének forradalma és szabadságharca a szovjet hadsereg távozását és az ország demokratizálását kívánta elérni. A békésen induló népfelkelés fegyveres küzdelemmé fajult, amelyet a megszálló erők, - hazai kiszolgálóikra támaszkodva - november 4-ére vérbe fojtottak.
A szabadságra több mint harminc évig kellett várni Magyarországon.
A fasiszta megszállóktól Magyarországot „felszabadító" szovjet hadsereg második világháború utáni itt tartózkodását a szövetséges hatalmak megállapodása tette lehetővé. A Szovjetunió és Magyarország között 1947. február 10-én megkötött békeszerződés lehetőséget biztosított arra, hogy a Vörös Hadsereg mindaddig hazánkban állomásozzon, amíg Ausztria vissza nem nyeri függetlenségét. Nyugati szomszédunk 1955-ben kimondta svájci típusú semlegességét. A Szovjetunió ennek fejében vállalta, hogy 60-70 ezer fős katonai erejét december 31-ig kivonja Ausztriából.
Bár a szovjet ígéret teljesült, a katonák egy része nem hazatért, hanem Magyarország területén rendezkedett be.
A Vörös Hadsereg magyarországi létszáma fokozatosan növekedett. 1955-ben - székesfehérvári parancsnoksággal - felállították az úgynevezett Különleges Hadtestet, hogy a magyar csapatokkal
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|