1956-2006
Október 23 - egy kései jelentés
Fülöp László (Edina, MN)
"Magnificent events begin on ordinary days"
Október 23-a ugyanúgy indult mint akármelyik más hétköznap. Andris a hajnalelőtt sötét, álmos óráiban indult munkába a szentendrei patakpartról, s megérkezett két órával később a Fehér úti HÉV állomásra. Ahogy a vonat lassított, a tömött utazókocsi lépcsőjéről a türelmetlen utasok már ugráltak le a megálló padkájára. Andris perceken belül munkások százai között gyalogolt a távolabb levő gyár felé. A munkanap hétkor kezdődött.
Még napkelte előtt volt. A salakos út mentén, a törékenyre hűlt levegőben sötétzöld parajok zsibbadtan vártak a melegítő napra. Azonban a nap, mint egy elhízott, elkényelmesedett, öregedő agglegény, nem mutatott sok igyekezetet. Lehet, hogy kedvét vette az éj leple alatt eluralkodott hideg, vagy nem volt elég ereje, hogy ráküldje sugarait a korai szmogra, minden reggel egy kicsit tovább odázta a felkelést. De már világosan látszott ahogy a gyárak kéményeiből szürke füst tolongott az ég felé, majd egyre ritkább és terebélyesebb lett a szürke oszlop, s végül ártalmatlannak álcázva magát, átlátszóan beleoszlott a csípős reggeli légbe. Hirtelen az jutott Andris eszébe, hogy a füsttel gépek mellé glédába állított munkások rejtett gondolatai illannak ki a munkahelyekről. A pesti gyárak ugyancsak működtek, s ő is az egyik agyon-regulázott munka-helyre igyekezett. Oldalra pillantott, a komoly arccal mellette gyalogló munkásokra.
- Szép új világba igyekezünk - mormogta. Aztán felnézett. A világos égen nem volt egy felhő sem. Ma is felmelegszik, s napos, enyhe, őszi nap lesz. De jó lenne valahol kint tölteni... - A Kőhegyen...- ugrott vele otthoni tájra a gondolat, s már látta a napos sziklákat.