Go to previous page   of 320  Go to next page Kalendárium : 2006 - 1956
 
BÚCSÚ
(Reménység Tava, 2005. augusztus 20.
Kedves Barátaim! Kedves ITT-OTT-os Testvéreim!
Nagyon gyorsan elrepült az elmúlt hét: egy valóban izgalmas, minőségekkel és értékekkel telített hat nap áll mögöttünk.
Értékeink telepeit ismét feltöltöttük - megerősödtünk, és, úgy gondolom és azt remélem, hogy tettrekészen állunk az előttünk felsorakozó kihívások elé.
Nem tűnt kihaltnak az ezévi ITT-OTT; ugyanakkor, a résztvevők száma csökkenő tendenciát mutatott az elmúlt évekhez viszonyítva. Legfontosabb feladatunknak azt kell tekintenünk, hogy minden ren­delkezésünkre álló eszközzel megerősítsük az ITT-OTT találkozó látogatottságát 2006-ra, és azon túl is.
Jövő évi találkozónk, amelyet 2006. augusztus 12 és 19 között ren­dezünk meg a Reménység Tavánál, kiemelkedően fontos eseménynek ígérkezik: tematikájában egyesíti az 1956. október 23-i forradalom ötvenedik évfordulója megünneplésének és a harmincadik Remény­ség Tavánál megrendezett összejövetel jubilálásának vonatkozásait. Készülnünk illik, készülnünk kell erre a jelentős kettős évfordulóra - következetes eltökéltséggel és következetes szorgalommal.
Véleményem szerint, egy valóban színvonalas, gazdagtartalmú ITT-OTT találkozó résztvevői lehettünk az elmúlt hét folyamán. Hálával és köszönettel tartozunk előadóinknak beszámolóikért, üzeneteikért. így köszönjük Sylvester Lajosnak azt, hogy megis­mertetett bennünket a Székelyföld és a Háromszék valóságával; Kormos Valériának a „malenki robot" következményeinek megrázó bemutatásáért; Lovász Irénnek magasszínvonalú előadásáért és emlékezetesen művészi előadóestjéért; Horváth Jánosnak egyénien eredeti történelmi fejtegetéséért, és Hajós Bélának azért a tartalmas beszámolóért, amelyben a magyar árvízvédelem Trianon következ­tében kialakult problémáiról szólt. Hálásak vagyunk Hargitai Péter­nek dinamikusan szemetnyitó és vitakeltő beszámolójáért, amely József Attila művészetét és emberségét ábrázolta; Mustos István Atyának Istenszolgálatáért és őszintén átérzett, féltő szavaiért, a
187