|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Magyar szórványsors Erdélyben
Beszámoló az erdélyi magyar szórványok helyzetéről, szórványgondozásról, eredményekről és feladatokról
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Első amerikai emlékeim
Messziről érkeztem ide Amerikába. De a nagy távolság ellenére is számomra Amerika nagyon közel van, mint az erdélyi székely családok legtöbbjének a szívében, emlékezetében. Székelyudvarhelyen születtem, és a Székely Anyaváros mellett egy kis faluban, Bögözben nőttem fel. Mint a legtöbb székely fiatal, az én nagyapám is négy évet dolgozott itt „ahajt", „Nevijorkban", ahogy ő mondta, pénzt gyűjtött, hazament, földet vett és aztán megházasodott. Egy kis túlzással azt mondhatom, hogy ha ez nem így történik, akkor én nem lehetnék most itt. Nagyapám lelke mélyén lerakódtak az emlékek, az angol szavak, annyira, hogy 90 évesen is még egész mondatokat tudott angolul. Amikor szórakozni akartunk, mindig kértük: nagytata, mondjon valamit angolul! - és ezen jókat nevettünk.
Áron nagybátyám 13 éves korában került el ide az új világba, itt élte le az életét. Itt maradt. Majdnem 80 évesen jött haza először Erdélybe, mintegy elbúcsúzni a szülőföldtől. Nem tudott már magyarul, hosszú idő a közel hét évtized, de pontosan emlékezett nyolc testvére nevére. És milyen különös: arra a határrészre, ahol
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Regisztrálás
English
of 288 
Kalendárium : 2005 Kis ország - nagy nemzet
