|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
fenntartásokkal közeledtek vagy maradtak távol azok akik ,,új vallást” feltéteteleztek a Magyar Baráti Közösségben. És szerintem ez a megosztottság volt felelős azért, hogy nem tudtunk kinyulni a kül földre szakadt magyarság tömegeihez. Így mindig befolyásos és minőségi lelki és szellemi közösség maradtunk, de nem tudtuk elérni azt, hogy ezrekben számolhassuk támogatóinkat.
Tehát inkább a kovász szerepe maradt ránk, hogy mindenben próbáljunk példát mutatni. Vegyünk részt minden olyan kezdeményezésben és munkában ami pozitív hatással van népünk megmaradása és továbbfejlődési lehetőségében. Közben ne legyünk megelégedve a régi formulákkal, ha ezek nem működnek a jelenben és nem ígérnek sikert a jövőben. Ugyanakkor erősíteni ahol lehet létező magyar intézmény hálózatunkat világszerte. Itt gondolunk elsősorban a külföldre szakadt magyar cserkész mozgalomra, a történelmi egyházaink kulturális és népművelő szerepének támogatására, a hétvégi és kisebbségi iskola hálózatok támogatásában és a magyarság vallási szolidaritásának terjesztésében, erősítésében.
Nagy kihívások előtt állunk, mert állandó lemorzsolódásnak vagyunk kitéve, itt is, ott is. Itt csakis úgy tudunk helytállni, ha ifjúsági munkánkat fokozzuk, kapcsolatrendszerünket erősítjük és erkölcsi küldetésünket előtérbe helyezzük. A mai világban ezzel nem csak saját népünknek, hanem a világegyetemességnek is értéket adunk.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az óceán túlsó partjáról
Sass Márton (Törökbálint)
Valószínűleg jobban érezném magam most köztetek ITT, de a körülmények úgy hozták, hogy OTT. Ehhez még csak annyit, hogy ti jobban hiányoztok nekem, mint én nektek!
Ugyanakkor jó visszagondolni mit is csinált az ember életében. Mit csinált jól, mit csinált rosszul, mit tett amit nem kellett volna, s mit nem tett, amit kellett volna.
Ezek jutottak először az eszembe, mikor megkaptam Erika erősen buzdító első hívó levelét, amiben arra kért, hogy ha már nem tudok
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|