Visszatekintés 2009-re
Dávid Lajos (Nagybánya)
Kedves ITT-OTT-osok, Barátaink az új világból!
Lassan egy hónapja, hogy elbúcsúztunk tőletek. Megérkezésünk után rögtön a sűrűjébe csöppentünk a teendőknek: előbb a nagybányai magyarság legnagyobb rendezvényére, a Főtér Fesztiválra készültünk gőzerővel, aztán a Teleki Magyar Ház őszi programjait kellett előkészítenünk, s behoznunk lemaradásainkat, hiszen az idő, amennyit Veletek tölthettünk, ugyanannyi hiányzást jelentett idehaza. Ezért, hogy csak most jelentkezünk. De munka közben is so-kat-sokat gondoltunk és gondolunk rátok, s meséljük úton-útfélen a nagyszerû élményeket, amelyekben részesítettetek.
Köszönünk mégegyszer mindent Nektek: Erika meghívását és biztatásait akkor is, amikor kilátástalannak látszott, hogy Hozzátok eljuthatunk. Köszönjük az első amerikai estét Cheshire-ben, Somogyi Balázsék Erdélyt idéző Varjúvárában: a társaságot, a lubickolást a medencében, Loni kertjét, az őzeket és vörösbegyeket. Köszönjük a hosszú utazást a Reménység taváig, az ITT-OTT-on megismert nagyszerű embereket és az előadásokat, a tóparti beszélgetéseket. Köszönjük a congoi utat és a sok-sok gombát is; reméljük, Ti is kedvet kaptok hozzájuk! Köszönjük a vásárt és az első nagyfenekű fekete nőket Ypsilanti-ben, a kosarazást, a jókedvű jegesmackót Toledóban, a Ford Múzeumot, a Greenfield Village-t, a T-modellt, a Saláéknál együtt töltött órákat (kár, hogy nem maradhattunk tovább veletek...). Köszönjük a denveri napokat is: Colorado csodáit, a Sziklás Hegység szarvasait és mókusait, az Istenek kertjét, a légiakadémiát, a Royal Gorge-t a kaktuszokkal, kolibrikkel és bölényekkel, az országházi látogatást és az indián boltokat – azokat is, amelyeket nem sikerült felfedeznünk.
Köszönjük a sokszáz kilométert, amelyet a kedvünkért beutaztatok.
75