választásához . Végülis sikerült 1954-ben – megérdemelten – a szegedi orvostudományi egyetem orvosi karára bejutnia, melyet 1959-ben abszolvált. Ez években szó esik az 56-os forradalom eseményeiről s azok értékeléséről, édesapja haláláról és megnövekedett családi felelősségéről, s kutatói pályájának kezdeteiről, melyeket az orvosbiológiai alaptudományok területén inditott. Budapestre került, ahol a Gyógyszeripari Kutató Intézetben dolgozott négy évet. 1963-ban kapott meghívást vendégkutatói pozícióra Milanóba, ahol a zsiranyagcsere farmakológiai vonatkozásaival foglalkozott. Ide hivatalos engedéllyel sikerült kijutnia 1964-ben s itt dolgozott a Farmakológiai Intézetben. 1965-ben meghívást kapott az Oklahoma Medical Research Foundation-tól, hogy ott folytassa kutatásait. Kérését, hogy a budapesti anyaintézete és a magyar hatóságok hivatalosan engedélyezzék amerikai továbbkutatását – elutasitották, s így aztán nehéz szívvel bár, de disszidálásra szánta el magát, melyre 1966-ban került sor.
Az amerikai élet kezdeteivel s a kutatói munkájával folytatódnak a vallomások, melyek során csalódás éri – mintegy eltulajdonitva kutatási eredményét, munkája folytatásával egyik kollégáját bízzák meg. Ő megvédi disszertációját, de pályaváltoztatás és a klinikai orvostudomány felé tájékozódik, rövid Bethesda-i kutatói tevékenység után, melyet a National Institute of Health-nél nyert el pályázat révén. Közben, a klinikusi pályára való áttérés érdekében intenziven tanul és 1971-ben sikerrel leteszi a rettegett ECFMG-szigorlati vizsgát, melynek alapján klinikai képzésbe juthat, alorvosi pozicióba. Ezidő alatt ismerkedik meg majdani feleségével, Gwen Castle-vel, s meg is házasodik. Élete derekán mintegy lezárja orvosi pályafutása első, kutatói szakaszát, s úgy érzi, Pierre Teilhard de Chardin jezsuita filozófiai-etikai vonatkozású műveinek olvasása és ismerete is segitette életfilozófiájának megalapozásában .
A klinikai orvostudományból a pszichiátria művelése mellett döntött, ,,mert úgy éreztem, hogy ezzel saját lélektani igényeimnek is eleget tehetek, szakmai érdeklődésem és a betegek segitsége mellett.” Ezt végülis Detroitban kezdte el, a Detroit Psychiatry Institute-nál, mely a Wayne State University-hez tartozott. Innen pedig át a University of Michigan Ann Arbor gyermekpszichiátriai intézetéhez került, s végül 1977-ben ott lett gyermekpszichiáter tanársegéd. Részletesen beszámol pszichiátriai nézeteiről és praxisáról, a professzionális konfliktusokról melyek végülis a
254