Go to previous page   of 36  Go to next page Folyóirat : 1969 - 3. évf., 2 szám
 
Fagyos havon sikos ut Visz a meredekre, "Rajta, bádor székelek!" Kiabál a kisöreg S köztük forog egyre.
Hull a golyó, dül a nép... "Vorwarts, aki bátrabb!" Egyik székely tudja jól, Mi a dolga s odaszól Vén tábornokának:
"Mennyen innét, Bem apó, Ej, be nem tud rendet? Kee helyőnkbe lől százat. De hol veszünk mi másat, Ha lelövik kendet?'"
Zempléni Árpád
HOVÁ, MEDDIG AZ ŰRBEN, HOMO SAPIENS?
Nemrégiben egy újságcikk arról adott hirt, hogy Dr. Eugene Shoemaker, az Apolló-program asztrogeológusa lemond a megbízatásá­ról, mert az US ürlátványosságokat rendez a naprendszer tudományos felderitése helyett. Ha az ember a holdi misszióját sem tudja kellőképen kiakná&ni,— mondja a fő-asztrrógeológus,— nincs semmi értelme annak, hogy a Marsra küldjünk expediciót. Az Apolló 11 mérnökei csak azzal törődtek, hogy az Ember rátegye lábát a Holdra, de Neil A. Armstrong és Edwin E. Aldrin nem rendelkeztek elegendő tudományos felszereléssel egy tudományos kutatás kivite­lezésére,—mondja a geológus,-- mert a tudományos szempontokat az évekkel előbb készült tervhez csak utólag foltozták hozzá. Amit az expedíció tudományos szempontból végzett, azt, az ő nézete sze­rint, egy geofizikai felszereléssel ellátott, ember nélküli űr­rakéta tizedrésznyi költséggel, jobban elvégezte volna. S miután a Mars-program expediciója, a tervek szerint, szintén nem a tudo­mányos szempontokra, hanem inkább az ürparádéra helyezi a hang­súlyt, --Shoemaker főgeológus a megbízatásáról, az Apolló 13 misz-sziójá után lemond. ,
Dr. Shoemaker állásfoglalása tudományos szempontból nézve, le­het helyes. De a világ nem csak tudósokbál áll, hanem laikus adó­fizetőkből is, akik a programot finanszírozzák s akik mégis sze­retnek a pénzükért legalább egy kis "látványosságot" kapni cseré­be, mert hiszen mit ért az egyszerű földi ember a kövek, kavicsok, talajrétegek geológiai elemzéséhez s az azokból levont következte­tésekhez. Hogy a Hold ugy keletkezett-e, hogy ab ovo kiszakadt a még meg nem szilárdult Föld tömegéből, vagy önálló égitestként te­remtődött; hogy valamikor, billió évekkel ezelőtt, egy mérhetetle­nül nagy, örvénylő, forgó, pergő anyatest pukkant, durrant dara­bokra s a világűrbe lökte a mai planétákat a mai Naprendszerben,— ez igazán másodrangú kérdés az egyszerű földi halandó szempontjá­ból.
14